Milyen is volt a The Walking Dead-játékszéria? (1–3. évad)
2018. október 07. írta: Boróka77

Milyen is volt a The Walking Dead-játékszéria? (1–3. évad)

Tellatle: The Walking Dead-sorozat

A három kis áttekintőben kitértem a játék negatívumaira, mint az irányítás és a néhol sínen futtatott történet. Ami miatt ezt a játéksorozatot mégis csak ajánlani tudom, az maga a történet. A Telltale nem hazudtolja meg nevét és egy zseniális történetet mesél el önfeláldozásról, tragédiákról, nehéz, meghozhatatlan döntésekről. Ritkán érzi magát játékos annyira egy játék részesének, mint a The Walking Dead során (hiába a VR, ez egészen más élmény).  A következők komoly spoilereket tartalmaznak, így ha szándékodban áll végigjátszani, akkor kezdj bele, vagy olvasd végig a posztot és utána ülj le játszani, rajtad áll. Ez elég hosszú lesz, így szerintem helyezkedj el kényelmesen, ragadj meg valami üdítőt és rágcsát, majd álljunk is neki:

„Previously on The Walking Dead!”

Utazzunk vissza akkorra, amikor az egész elkezdődött. Az első évad nyitójelenetét már ismerjük. Lee börtönbe tart és autóbalesetet szenved. A furcsa, rothadó szörnyek elől egy házba menekül. Itt találkozik Clementine-nal, egy 8 éves kislánnyal, akinek a szülei Shavannaba utaztak a járvány kitörése előtt. Lee maga mellé veszi a lányt és vigyáz rá. Nem vezetnélek titeket végig szóról szóra az egész cselekményen. Ha filmszerűen szeretnétek végignézni, akkor a Youtube-on fellelhető végigjátszások egyikét ajánlom. Én most csak azokra a részletekre szorítkoznék, amik szerintem kiemelendők. Lee-nek rengeteg nehéz döntést kell meghoznia az epizódok során. Olyanokat, mint kiállni a barátja mellett egy nehéz helyzetben akkor is, ha minden épeszű látja, hogy baromságot művel. Átvállalni egy kisfiú megölését, hogy az apjának ne kelljen. Megtartani egy hatalmas titkot, amivel egy rettenetesen idegtépő tini életét mentheti meg. Érdemes hamar eldönteni, kinek a pártján állunk, melyik karakter értékrendszerével értünk egyet, ugyanis köztes megoldás nincs. Csatlakoznunk kell az egyik félhez, ha másként nem, a játék fog rákényszeríteni minket. Sok ilyen „apró” döntést kell meghoznia Lee-nek és a játékosnak, amik első ránézésre tényleg csak egy gombnyomásnak tűnnek, de igazából hatalmas döntések. Epizódról epizódra nyomasztóbb hangulat lengi be a cselekményt. Minden új halál egy új trauma, és Lee-nek azonnal lépnie kell a csapat és nem utolsó sorban Clem érdekében. Először megpróbálja megvédeni a szörnyűségektől, azonban rá kell jönnie, hogy hiába fiatal még a lány, fel kell nőnie, meg kell védenie magát, ha életben akar maradni. Jó mentorként megtaníthatjuk Clemet célba lőni, megmutathatjuk, hogy kell egy terepet szisztematikusan átfésülni ellátmány után. Ahogy Lee, úgy a játékos is Clem fogadott szülőjévé válik az öt epizód alatt. Így nem meglepő, hogy a végső döntés virtuális és kevésbé virtuális szüleit is megviseli. Leenek döntenie kell, hogy megvárja, míg az ötödik epizód eleji járkáló harapása miatt meghal és átváltozik, vagy lelöveti magát a kislánnyal. Bármelyiket is választjuk, mindkét esetben traumatikus élmény. Clemnek egy azon nap kell feldolgoznia szülei és Lee halálát, ha nem voltunk elég ügyesek, le kellett lőnie egy még élő embert, és ha arra kérjük, akkor Lee-t is. Elviselhetetlen fájdalom ez bárki számára, főleg egy kisgyereknek.

A Telltale karakterfejlődés terén bámulatosat alakított az első évad során. Minden karakter megér egy külön misét, így mivel ez egy részletes kibeszélő, kezdjünk is neki a főbb karakterek kitárgyalásának.

The Walking Dead Video Game - Kenny / Characters - TV TropesKenny: Férj és családapa. Mindent csak azért tesz, hogy megvédhesse a családját. Hiába próbálkozik, végül képtelen biztonságban tartani szeretteit. Először fiát harapják meg, majd a fiú halála után felesége öngyilkos lesz. Ez teljesen összeroppantja a férfit, hisz bár magán kívülálló okok miatt, de küldetése, a családja védelme, kudarcba fullad. Itt látszik meg, mennyire erős akaratú karakter. Lee támogatásával feláll a padlóról és folytatja a küzdelmet. Ha jó barátok maradtak Lee-vel, akkor segít Clem keresésében és a cél érdekében elcsalja a járkálókat (eltűnik), ha a főhős nem állt ki mellette, akkor elhagyja Lee-t és külön utakra tér.

Katjaa: Kenny felesége. Az ő karakterén keresztül ismerkedhetünk meg a depresszió okozta gondolatokkal. Fia elvesztése után kétségbe esik, képtelen túltenni magát ezen a tragédián és véget vet az életének. Nem foglalkozik Kenny érzéseivel, a könnyebb utat választja és feladja. Egy édesanyának valóban a legnagyobb fájdalom saját gyerekét eltemetni. Katjaa halála megrázó, ekkor jut először a játékos eszébe, hogy habár mind túl vagyunk a századik virtuális zombiapokalipszisen is, élőben mégse tudnánk ezt a helyzetet kezelni. Személy szerint ennél a jelenetnél elgondolkodtam rajta, hogy nekem mennyi időbe telne, míg olyan állapotba kerülnék, hogy inkább feladom a harcot.

Larry és Lilly: Apa és lánya. Larry, Kennyhez hasonlóan, igyekszik megvédeni egyetlen megmaradt családtagját. A különbség csak az, hogy az ő esetükben nem a lány hal meg, hanem az apa. A helyzetet az teszi bonyolulttá, hogy Kenny (vagy döntéseink folytán Lee-vel karöltve) öli meg a férfit. Kenny a csapat védelmében zúzza szét Larry fejét, mert a férfi szívinfarktust kap, és Kenny attól tart, hogy járkálóként éled újra. Lilly a csapat vezetője, túl kell lépnie ezen a traumán. Döntéseket kell hoznia, élelmet osztani, védelmet megtervezni, egy szóval, tisztának kell maradnia. De őszintén, ezután melyikünk tudna harag nélkül a többiekre nézni, akik megölték az utolsó családtagunkat? Az ő érdekükben kellene szívünket-lelkünket adni? Lilly egy szócsata közben végül elveszti a fejét. Nevetséges, félős kislánynak nevezik, ami azért hozhatja ki a sodrából, mert végül is, igaz. Fél, meg van ijedve, nem tud kire támaszkodni és senkiben se bízik meg. Főbe lövi Carleyt (aki a szemébe mondja az igazságot). Lee dönthet, hogy az út mentén hagyja vagy magukkal viszik. Ha elvisszük, ellopja a kocsinkat, és elhajt.

Chirsta és Omid: Férj és feleség. Ők veszik „gyámságuk” alá Clementine-t az évad végén. Az ő karakterük szerintem nincs olyan jól kidolgozva, mint a többiek. Christa erős jellem, Omid meg szereti a polgárháborús történeteket. Lehet, hogy csak én nem beszéltem velük soha eleget, de többet nem tudtam meg róluk. Ja de, Christa terhes.

Lee: A főhős. Lee a mérleg nyelve. Élet és halál ura. Na jó, ez így kicsit erős, de végül is, igaz. Lee-nek túl kell tennie magát a múlton. Megtett valamit, amit tiszta fejjel már nem tenne meg. Tudja, milyen kétségbeesésből marhaságot csinálni (párhuzam Kenny Lerry-fej-zúzó akciójával). Döntései folytán emberek halnak meg vagy élik túl. Mindezek mellett pedig vigyáz egy kislányra. Rengeteg súly nyomja a főhős vállát, de barátai segítségével mégis megbirkózik vele. Ugyan az utolsó epizódban elbukik, de fő célját, Clem kiszabadítását teljesíti. Clememtine Lee számára egy kis darab egy jobb világból. Olyan, mintha lelkének egy olyan szegletét testesítené meg, ami még őrzi a járkálók előtti világ tisztaságát.

Clementine: Mindannyiunk fogadott lánya elég fiatalon keveredik a borzalmak közepébe. Babysittere tragikus véget ér, szülei eltűnnek. Kétségbeesetten kapaszkodik a gondolatba (és az ezt jelképező walkie-talki-ba), hogy szülei élnek, csak messze vannak. Végül meg is találja őket, járkálóként hörögnek rá. Rengeteg trauma éri a kislányt. A csapat segítsége nélkül képtelen lenne túlélni, viszont ez azt vonzza maga után, hogy az ő érdekében sok karakter veszti életét. Megtanulja, hogy olykor olyan döntéseket kell meghozni, amik nem fognak mindenkinek tetszeni. A történet elején retteg a járkálóktól, de az ötödik epizód után rá kell ébrednie, hogy gyakran az élők nagyobb veszélyt jelentenek, mint a holtak. Előlük el tud menekülni, túl tud járni az eszükön. Ezzel a leckével vág neki a világnak és a második évadnak.

St. John család: Tudom, ő nem egy karakter. Két fiúból és az anyjukból áll a brigád. Negatív szereplők, akik a második epizódban tűnnek fel. Mégis fontosnak találom kiemelni őket. Bármilyen negatív hősbe botlunk a játék során, mindnek elítélendő, de logikus indokai vannak. St. Johnék emberhúst esznek, de azért, mert így ők életben maradhatnak. Olyan embereket esznek meg, akik szerintük amúgy is meghalnának odakint és ők csak nem hagyják veszendőbe menni az „élelmet”. Borzalmas, amit emberek képesek a túlélésért megtenni. St. Johnék kiváló példa erre. Amikor legyőzzük őket (mert összetűzésbe keveredünk velük), akkor dönthetünk, hogy megöljük őket vagy életben hagyjuk.

Az első évad végén Lee elengedi Clem kezét, két év múlva pedig nekünk kell újra megfogni azt és tovább vezetni a lányt. Az évad eleje kicsit furcsa lett. Omid egy olyan hiba miatt hal meg, amit mi játékosok előre látunk, de a szereplő nem. Clem őrizetlenül hagy egy fegyvert, aminek meg is lesz a böjtje. Ismét ugrunk kicsit az időben, Christa és Clem sütöget az erdőben, majd rájuk támadnak. Clem elmenekül, de Christa eltűnik/meghal. Clementine ismét magára marad. Összetűzésbe kerül egy kutyával az élelem miatt. A kutya csúnyán megharapja, a seb erősen vérzik. Egy csapat talál rá Clemre, akik mivel nem tudják eldönteni, hogy valóban kutya vagy járkáló okozta a sebet, bezárják a lányt, hogy kivárják, mi lesz. Clem (és a játékos) nem ülhet tétlenül, össze kell foltoznunk magunkat. Fájdalmas látni a szenvedést, amit Clem önmagának okoz, miközben próbálja összeöltögetni a sebét. A történet pörgős, a cselekmény csak csörtet előre, míg a karakterek néhol szeretnének kicsit megállni. Ahol ezt fizikálisan meg is teszik, ott biztosak lehetünk benne, hogy be fog ütni valami szar. A döntések, amiket Clemnek meg kell hoznia, még kellemetlenebbek, mint az első részben. Clem gyerek, sokszor így is viszonyulnak hozzá, de tudjuk, hogy ebben a világban a kor csak egy szám. Clemnek hátra kell hagyni bajtársakat, hogy egy feláldozásával sokak életét menthesse meg. Hogy példát is hozzak: lehetetlen olyan helyzeteket kezelni, mikor a sérült barátunk alatt megreped a jég, mögötte tucatnyi járkáló lohol. A barátunk azt kéri, fedezzük, míg valaki más arra utasít, menjünk oda segíteni neki, ezzel azt kockáztatva, hogy magunk is beszakadunk. Lehetetlen jó döntést hozni. Clemnek ezeket a lehetetlen helyzeteket kell átvészelni és megtartani ép eszét. A legnagyobb morális dilemma mindazonáltal bizton állíthatom, hogy az ötödik epizód vége. Helyezzük boncasztalra ezt a jelenetet.

Találkozunk egy Jane nevű lánnyal, akinek ugyanolyan idős húga volt, mint Clem. Idővel megkedvelik egymást, Jane sok mindent tanít a lánynak. Példának okáért 5 pro tipp kezdő zombivadászoknak:

1.  Zombiölés hatékonyan. Térden kell rúgni, és utána, ha már földön van, fejbe szúrni.
2.  A leghatékonyabb védelem a bőrdzseki, mert nehezebben harapják át.
3.  A legjobb fegyver egy körömreszelő. Tüzet is lehet vele gyújtani, zárat törni és zombik likvidálására is alkalmas (ha az nincs kéznél, akkor csavarhúzó!!).
4.  Ha bekenjük magunkat zombitrutyival, a szörnyek nem vesznek észre (már, ha nem kezdünk sikoltozni és rohangálni).
5.  A friss hullákat érdemes kifosztani. Lehetnek náluk hasznos holmik.

Sokat beszélgetnek, igazi pótnővérekké válhatnak. A másik karakter, akihez ténylegesen erős szálak fűzik Clemet, az egy visszatérő régi ismerős, Kenny. Bizony, Kenny visszatér a második évadban. Clem egyetlen megmaradt régi ismerőse, aki Lee-re emlékezteti. Kenny a sorozatos veszteségek miatt labilissá válik. Könnyen robban, meggondolatlan dolgokat tesz, megbízhatatlanná válik. Kérdés, hogy Clem kitart mellette vagy sem. A végső jelenetben Jane és Kenny összecsap egy baba elvesztése miatt. Jane azt hazudja, a gyerek (akit AJ-nek hívnak) meghalt. Az első végigjátszás során egyértelműen Kennynek drukkoltam, mivel Jane hazugsága elég övön aluli. Később viszont sokat gondolkodtam ezen, hogy vajon Jane miért csinálta ezt. Tényleg egy önző senkiházi és öt epizód alatt félrevezetett, vagy komolyabb okok állnak a tett mögött. Nem mondhatnám magam fotelkalandor bölcsésznek, ha nem rágtam volna addig a kérdést, míg valami elfogadható magyarázatra nem leltem. Jane azért teszi, amit, mert meg akarja mutatni Clemnek, hogy Kenny mennyire beszámíthatatlan és veszélyes. Magára uszítja, hogy a lány belássa, vele nem lehet biztonságban. Hiába maradnánk ki a harcból, a játék kegyetlenül jutalmazza, ha nem teszünk semmit. Jane-t leszúrják. Ezután még mindig dönthetünk úgy, hogy lelőjük Kennyt vagy elmegyünk egyedül a gyerekkel. Ha nem tesszük, akkor egy városhoz érünk hármasban, ahova csak a babát és minket engednek be, vagy ismét választhatjuk Kennyt és élhetünk kint hármasban. Az esetben, ha Jane-t az élők sorában akarjuk tartani, akkor kénytelenek vagyunk magunk tenni ez ügyben. Még mielőtt Jane-t leszúrnák, le kell lőnünk Kennyt. Kevés időnk van a döntésre, bár a játék már az epizód eleje óta készít rá, mégis letaglóz a kényszer, hogy két ilyen közel álló személy közül kell választanunk. Olyan mélységű dilemmák jelennek meg a játékban, hogy a játékos hajlamos elfelejteni, hogy egy mindössze 11 éves kislányt irányít. Nincs helyes döntés, csak borzalmas következmények.

A karakterek sokszínűek. A már emlegetett szereplőkön kívül csak pár lényegesebb személyre térnék ki.

Shara: A tipikus „gyerek”. Apja még a széltől is óvja, nemhogy az élőhalottaktól. Képtelen elviselni, hogy a világ megváltozott. Beleroppan a veszteségekbe, a végső lökést apja halála adja. Amiért őt mégis kiemelem a tömegből, az két dolog. Shara mutatja be, milyen is lenne Clem, ha Lee nem talál rá és kezdi el az új életre nevelni. A második, ami miatt fontos, az egy döntés. Shara egy ponton feladja és a játékos esélyt kap arra, hogy otthagyja sorsára vagy magával rángassa. Igazából elsőként én magammal cipeltem a lányt, de be kellett látnom, hogy hiába. Vannak olyan helyzetek, olyan mélységek, amiken már egyszerűen emberi léptékben nem lehet segíteni. Shara akkor halálra lett ítélve, amikor ő úgy döntött, hogy onnan nincs tovább. Nehéz döntés otthagyni vagy akarata ellenére magunkkal rángatni, de valakinek ezt a döntést is meg kell hozni.

Rebecca: Egy egydimenziós karakter. Az ő gyere AJ, akit az ötödik epizód után gondjainkba veszünk egyedül vagy Kenny/Jane társaságában. Rebecca aközben hal meg, miközben AJ-t tartja. Clem villámgyors döntésén múlik, hogy Rebeccát időben lelőjük vagy segítségért kiálltunk. AJ ugyan mindkét esetben biztonságba kerül, de később Clem jellemfejlődésénél fontos döntésnek bizonyul.

 

A harmadik évadra teljesen új gárdát kaptunk. Az új brigád négy főből áll. A főhős Javi, az exbaseballjátékos, mellette az anyósülésen Kate, Javi bátyjának a felesége, és hátul Kate két mostohagyereke Mari és Gabe. A taktikájuk egyszerű, mindig a járkálóhorda előtt maradni és menekülni. A baj akkor üt be igazán, amikor rossz autóból szivattyúznak benzint. Kiderül, hogy az autónak gazdája van, a gazdának meg fegyvere. Javit elkapják és elviszik. Miközben furikáznak a semmibe, egy fa dől az útra. Aki megállítja a kamiont nem más, mint mindannyiunk fogadott lánya, Clementine. Nehéz erről az évadról beszélni. Új morális kérdés nem kerül előtérbe, de a régiekkel minddel találkozunk. Szó kerül bosszúról, agresszióról, hűségről. Ami érdekessé teszi az évadot, az a különféle visszatekintések. Attól függően, hogy Clem kivel megy a második évad végén, aszerint kapunk visszatekintő részeket. Az egyik szál szerint Kennyvel élünk az erdőben. Ő az, aki megtanítja Clemet vezetni. Árnyjátékot játszanak a kis AJ-vel. Minden szép és jó. Gondolhatjuk, hogy ekkor történik valami. Egy balesetben Kenny kirepül a kocsiból és eltörik a gerince. Clemnek hátra kell hagyni, hogy mentse AJ-t és magát. Jane történetszála se kevésbé megrázó. Jane teherbe esik. Épp a nevekről társalognak Clemmel, amikor Jane úgy dönt, bemegy az épületbe körbenézni. Clem már járkálóként talál rá, a plafonról lóg lefelé, öngyilkos lett. Később látjuk, hogy veszti el AJ-t (bár a játék során kiderül, a fiú életben van). Így kerül Clem egyedül az erdőbe és csapja majdnem agyon új főhősünket egy fával. Clem szegmensei szívmelengetőek. Egy jelenetnél látjuk, ahogy Jane zombiölő technikáját alkalmazza és tanítja Gabe-nek. A középpontban azonban Javi áll. Az évad fő kérdése, a vér vagy az erkölcs van előrébb? Javinak választania kell bátyja, David, saját érdekei és a köz között. Az már csak a játékoson múlik, hogy miként dönt. Bárhogy is lavírozunk, David mindenképp meghal. A megmenthető társak Kate és Gabe. Életben maradásuk attól függ, mit helyezünk előtérbe. A legjobb befejezést akkor érjük el, ha Clemet Gabe után küldjük és Javit pedig Kate oldalára állítjuk. Új elemként még megismerkedhetünk a szerelmi szál fogalmával. Javi és Kate között eléggé fel tudjuk forrósítani a hangulatot. Gabe pedig Clem iránt táplál gyengéd érzelmeket, bár ők ténylegesen nem tudnak összejönni.  Az egyik befejezés szerint (Clem és Javi együtt megy Gabe után) Clem első csókját odaadhatjuk a haldokló Gabe-nek, de ez a legtöbb. A végén Javi útjára engedi Clemet. A lány a fejébe veszi, hogy megkeresi AJ-t. Mielőtt távozna, egy utolsó szívességet kér Javitól, hogy vágja le a haját. Nagyon aranyos jelenet, a fanoknak azonnal eszébe juthat, amikor Lee csinálta ugyanezt a még csak 8 éves lánynak. Ezúttal Clem már kész nő, 14 éves. A megmaradt „új frontot” hátrahagyva megkövült elhatározással, hogy ha törik, ha szakad, megtalálja AJ-t és visszaviszi Javiékhoz.

Az új front nem csak új karaktereket, de új reményt is adott mind Clemnek, mind a játékosoknak. Biztos, sok mindenről lehetne még beszélni az évadokkal kapcsolatban. Én ezeket tartottam kiemelendőnek. Végül nézzünk meg pár vicces, komikus jelenetet, mert hiába a sok nyomasztó jelenet, végül is elég sok mulatságos pillanatot sikerült a történetbe csempészni. Pár kedvencet kiemeltem:

S1: Clem és Kacsa (Kenny fia) rajzolnak, Clem egy láthatóan tigrist ábrázoló rajzot mutat fel.

CLEM: Ez mi?

BEN: Nem tudom, egy kutya?

CLEM: Nem.

KACSA: Én tudom, ez egy kecske, igaz?

S1: Clem és Lee beszélgetnek.

LEE: Nem törtél el mostanság véletlenül egy zseblámpát?

CLEM: Nem, Kacsa mondta, hogy én voltam?

LEE: Nem, Kacsa törte el esetleg?

CLEM: Nem hiszem, csak mostanság mindent rám fog.

LEE: Mint például?

CLEM: Azt mondta, bogarat tettem a párnája alá.

LEE: Csináltál ilyet?

CLEM: Igen! *ördögi mosoly*

S1: Ez a mondat magáért beszél.

KENNY: Jézusom! Floridai vagyok! Ilyen marhaságok néha csak úgy kicsúsznak a számon. Bocsánat!

S1: Clemék egy istállóban vannak. Lee egy sótömbre nézve kérdi, mi az, Clem válaszol.

CLEM: Az, de ne nyald meg! Nagyon undi!

LEE: Megnyaltad?

CLEM: Nem tudom…

 De mind közül nekem ez a kedvencem:

A bejegyzés trackback címe:

https://pihenosarok.blog.hu/api/trackback/id/tr6214287193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása