Egyszer, nem is olyan régen uralkodott Mesevilág közepén egy király, egy Medvekirály. Bundája barnasága hírére járt a világ apraja-nagyja, szőre minden napszakban fenségesen csillogott. Koronaként dús sörény ékesítette a nyakát, ami a napsütésben szivárványszínt öltött. Minden király viselt koronát,…

Egyszer volt, hol nem volt élt egyszer egy kis ács. De nem holmi fanyűvő volt ő, metilt ácsolt éjjel nappal, így lett ő metilács. A metilács élete nehéz kenyér. Az ácsoláshoz ügyesség és furfang szükségeltetett, mivel hogy a metil köztudottan a legagyafúrtabb anyag, mindig szökni próbál. Résen kell…

Egyszer volt, hol nem, ott ahol a felhők véget érnek még azon is túl, ahol János bácsi káposztát árul, élt egyszer egy banya. Ennek a banyának volt egy szép szamara. Olyan gyönyörű szamár volt ez, hogy hetedhét határra is ismerték. Járt a vidéken egy szóbeszéd, miszerint ez a szamár nem is igazi…

Bekerített a túlerő, nincs menekvés. Csapataim megfutamodtak, csak pár hű társ maradt mellettem. Ha ezt túlélem (és ők is), kitüntetést érdemelnek. Nem látni mást a vidékből, csak a tornyokat, erődöket, harckocsikat és ki tudja még milyen hadi építményeket. A gyalogos hadtest már az arcunkba liheg.…

(a képet az interjapanmagazin.com oldalról vettem) Álmosan ásít az Éj, majd nyugovóra tér átadva helyét a mindig vidám Hajnalnak. A Hajnal lágy virgoncsággal keltegeti az alvó világot, de pajkos incselkedéseit kevesen fogadják. Nem érdekli őket a melengető napsugár, mellyel arcukat cirógatja, se az…

Amióta a kanócomat tudom, ott lógtam a kis sufni gerendáján. Még Ödön bácsi emelt le a bolt polcáról és akasztott fel a műhelyke közepére. Akkor még fiatal volt, erővel teli. Rengeteget szerelt és faragott a fényem mellett a dolgozóasztalánál. Egész éjszakákat és gyakran teljes napokat is bent…